Egy szenzációs tanulmány ​feltárja a gyermekkori oltások és a krónikus betegségek közötti összefüggést

Krónikus betegségek az Egyesült Államokban az 1980-as és 2000-es években

Krónikus betegségek az Egyesült Államokban az 1980-as és a 2000-es években. Kép az „​An Inconvenient Study: The Cause of America’s Chronic Disease Epidemic Exposed” című dokumentumfilm előzeteséből.

Gyermekkori oltási protokoll az USA-ban napjainkban

Gyermekkori oltási protokoll az USA-ban napjainkban. Kép az „An Inconvenient Study: The Cause of America’s Chronic Disease Epidemic Exposed” című dokumentumfilm előzeteséből.

2025,09.22..

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, autizmus, allergiák, rheumatoid arthritis, lupus, cukorbetegség, beszédzavarok, alvászavarok stb. Az 1980-as években az amerikai gyermekek 12,8%-a szenvedett valamillyen krónikus betegségben, ​ma azonban ez az arány meghaladja az 50%-ot. 

Mi ennek az oka? Del Bigtree az An Inconvenient Study: The Cause of America’s Chronic Disease Epidemic Exposed („​Kényelmetlen tanulmány: lepleződött Amerika krónikus betegség-járványának oka”) című dokumentumfilm előzetesében felteszi a kérdést, hogy amikor autoimmun betegség krízisről beszélünk, akkor nem azt a terméket kell a legjobban szemügyre venni, amelyet úgy terveztek, hogy megváltoztassa az immunrendszerünket egy életre? Az amerikai gyermekek immunrendszerét 72-szer változtatják meg, ha az oltási protokoll szerint oltják be őket. 

A kérdés megválaszolásához össze kellene hasonlítani az oltott és az oltatlan gyermekek egészségi állapotát, de ilyen összehasonlításra nem került sor – a CDC többször is elutasította ilyen tanulmányok elvégzését.

Del Bigtree ezért felkérte a világ egyik legrangosabb egészségügyi intézménye, a Henry Ford Health System fertőző betegségek osztályának vezetőjét, hogy végezzen el egy átfogó tanulmányt, amely összehasonlítja a beoltott és az oltatlan gyermekek egészségi állapotát. 

A vezető, az oltás-párti Marcus Zervos, aki gyógyszeripari cégek oltási vizsgálataiban is részt vett fő kutatóként, 2017-ben beleegyezett a tanulmány elvégzésébe, és megígérte, hogy az eredményeket közzéteszik, függetlenül azok tartalmától. 

Dr. Zervos bevonta néhány kollégáját a tanulmány elvégzésébe. A Henry Ford Health System birtokában lévő egészségügyi adatokat használták fel. A tanulmányt kívülről nem finanszírozták, és a kutatók akkor foglalkoztak vele, amikor idejük megengedte, ezért több mint két évvel később fejezték be.
 
Az eredmények annyira megdöbbentőek voltak, hogy elrejtették azokat a nyilvánosság elől, azaz a tanulmányt nem publikálták, mert Zervos „nem akarta elveszíteni az állását a Henry Fordnál”, és Dr. Lamerato nem akarta „kényelmetlen helyzetbe hozni az orvosokat” – állítja Aaron Siri ügyvéd a 2025. szeptember 9-i szenátusi tájékoztatón. Siri tanúvallomása letölthető itt.

Az „Impact of Childhood Vaccination on Short and Long-Term Chronic Health Outcomes in Children: A Birth Cohort Study” („A gyermekkori oltások hatása a gyermekek rövid és hosszú távú krónikus egészségügyi állapotára: születési kohorsz tanulmány”) című szenzációs tanulmány most elérhető online.

A tanulmány 2000 és 2016 között született 18.468 olyan gyermek egészségi állapotát vizsgálta, aki a Henry Ford Health System egészségügyi rendszerben ​szerepelt születésétől fogva, és megfelelt a tanulmányban való részvétel kritériumainak. A 18.468 gyermek közül 1957 nem kapott semmilyen oltást, míg 16.511 gyermek legalább egy oltást kapott.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az oltásnak való kitettség összefüggésbe hozható a krónikus betegségek kialakulásának 2,5-szeres megnövekedésével, „ami elsősorban az asztmának, az atópiás betegségeknek, az ekcémának, az autoimmun betegségeknek és ​idegrendszeri fejlődési rendellenességeknek köszönhető.” Az ​idegrendszeri fejlődési rendellenességekbe az autizmust, tikket, ADD/ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart), fejlődési elmaradást, értelmi fogyatékosságot, beszédzavart, valamint tanulási, mozgás-, viselkedési és egyéb pszichológiai zavart vették be.

A beoltott gyermekeknél például kb. 4-szor több asztma, 6-szor több autoimmun betegség, 3-szor több ​atópiás betegség, 5,5-szer több ​​​idegrendszeri fejlődési rendellenesség, 6,6-szor több fülgyulladás, 5,7-szer több krónikus fülgyulladás, majdnem 9-szer több anafilaxia fordult elő, mint az oltatlanoknál.

Amikor a tanulmányból kizárták azokat a gyermekeket, akik rövidebb ideig voltak bejelentkezve a Henry Ford egészségügyi rendszerbe, az eredmények még rosszabbak lettek. Például, amikor kizárták azokat a gyermekeket, akik születésük után nem voltak bejelentkezve legalább 5 évig, akkor az oltott gyermekeknél 4,05-ször magasabb volt a krónikus betegségek előfordulási aránya (vagyis 305%-kal magasabb a kockázat).

Sok betegség esetében az ​incidencia és az arány a beoltottaknál sokkal nagyobb volt, mint az oltatlanoknál. Egyes betegségek esetében nem lehetett arányt kiszámítani, mert az oltatlanok körében nem fordult elő egyetlen eset sem, és nullával nem lehet osztani. Például, míg a beoltottaknál 262 ADHD-eset (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) fordult elő, az oltatlanoknál egy sem. Az oltatlanok körében nem fordult elő egyetlen agyi diszfunkció, cukorbetegség, értelmi fogyatékosság, viselkedési zavar, tanulási zavar, egyéb pszichológiai zavar, tikk sem. Az agyi diszfunkciót encephalopathiaként vagy agyvelőgyulladásként határozták meg.

10 év elteltével a beoltott gyermekek 43%-ánál, míg az oltatlan gyermekek 83%-ánál nem fordult elő krónikus betegség. Azaz: 10 év elteltével a beoltott gyermekek 57%-ánál, míg az oltatlanok 17%-ánál fordult elő egy vagy több krónikus egészségügyi probléma. 

Az alábbi grafikon a krónikus betegség-mentesség esélyének időbeli alakulását ábrázolja a beoltottaknál (kék görbe) és oltatlanoknál (piros görbe).

A krónikus betegség-mentesség esélyének időbeli alakulása a beoltott és oltatlan gyermekeknél