A mellékhatások tesztelési ideje gyógyszereknél és oltásoknál. Aaron Siri ügyvéd 2024. június 26-i tanúvallomásából, lásd lent.
2025,01,18.
A legtöbb gyermekkori oltást olyan vizsgálatok alapján engedélyezik, amelyek során a mellékhatásokat csak néhány napig követik, és gyakorlatilag soha nem alkalmaznak placebo kontrollcsoportot. A gyógyszereket viszont évekig tartó placebo-kontrollos vizsgálatnak vetik alá a gyártók. Mi az oka ennek?
A gyógyszerekkel és oltásokkal kapcsolatos vizsgálatokat az engedélyt kérő gyógyszergyártó cég végzi. A gyógyszerek esetében a cégek az engedélyezés után is felelősek az okozott károsodásokért, és ez arra ösztönzi őket, hogy komoly vizsgálatokat végezzenek a gyógyszerek biztonságosságáról még az engedélyezés előtt, hogy elkerüljék a későbbi pénzügyi veszteségeket.
Az oltások esetében viszont ezt a gazdasági ösztönzőt az USA-ban 1986-ban megszüntette a „National Childhood Vaccine Injury Act of 1986” törvény, amely a legtöbb oltás esetében mentességet biztosít a cégeknek az okozott károsodásokért való felelősség alól. Az elszenvedett károsodásokért lehet kárigényt benyújtani, de nem a gyártók, hanem az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumának (HHS) minisztere ellen, az oltáskárosodás-kártalanítási program keretében. És honnan jön a pénz? A CDC által a gyermekek rutinszerű beoltására ajánlott oltások minden egyes adagjára kivetett 0,75 dolláros jövedéki adóból. A kombinált oltásoknál a megcélzott betegségek száma szerint. Az MMR, azaz a kanyaró-mumpsz-rubeola oltás esetében például 2,25 dollárt kell fizetni. A befizetett jövedéki adó egy kártalanítási alapba kerül.
Nemcsak a gazdasági ösztönzés hiányzik, hanem más ok miatt is az a cégek érdeke, hogy a lehető legkevesebbet teszteljék az oltásokat. Ha felmerül valami probléma ugyanis egy oltással kapcsolatban, akkor nem fogják tudni azt engedélyeztetni.
Ezekről is beszélt a Tucker Carlsonnal készült interjúban Aaron Siri ügyvéd, aki szerint valószínűleg irodája a legnagyobb a világon, amely oltáskárosodásokkal foglalkozik. A „Public Health and Medical Professionals for Transparency“ nevű
csoport megbízásából ők harcolták ki, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) nyilvánossá tegye a Pfizer által a Covid-19 oltás engedélyezéséhez benyújtott összes adatot, amelyet eredetileg 75 évre titkosítani szerettek volna.
Tudomása szerint az oltás az egyetlen olyan termék, amely esetében az amerikai kormány védi a terméket, az ipart és a cégeket a fogyasztókkal és a polgárokkal szemben, és ez hihetetlen konfliktust teremt. A kormány felszólítja az embereket, hogy vegyék meg a terméket, de a gyártó nem perelhető. A károsodottaknak a kormánnyal kell harcolniuk, hogy megkapják a kártérítést. Az ügyvéd szerint a rendszer groteszk.
Aaron Siri elmondása szerint az Egyesült Államokban 1986-ig csak a DTP, az OPV (orális polio oltás) és az MMR oltásokat adták be rutinszerűen a gyermekeknek. Ezek az oltások nagyon sok pénzügyi veszteséget okoztak a gyártóknak; cégek mentek tönkre a károsodások miatt indított perek következtében. A Kongresszus azonban 1986-ban elfogadta a fent említett törvényt, ami mentességet biztosít a cégeknek nemcsak e három termék, hanem minden, a jövőben piacra kerülő gyermekkori rutin oltás okozta károsodás esetén. Ezután egyre nőtt a CDC által ajánlott gyermekkori oltások száma, mígnem elérte a 29 oltásdózist az első évben, feltételezve, hogy nem kapnak kombinált oltásokat a gyerekek.
A krónikus egészségügyi problémával küzdő amerikai gyerekek aránya manapság meghaladja az 50%-ot. Valami elromlott a gyerekek immunrendszerével. Az ügyvéd nem állítja azt, hogy az oltások okozzák az egészet, de mint mondja, ismert, hogy az oltások számos immunrendszeri és immunmediált neurológiai problémát okozhatnak, beleértve olyan betegségeket, amelyek a 80-as évek eleje óta robbanásszerűen elterjedtek.
Aaron Siri az amerikai képviselőház közigazgatási állammal, szabályozási reformmal és trösztellenes kérdésekkel foglalkozó igazságügyi albizottságának 2024. június 26-i meghallgatásán történt felszólalásában illusztrálta az oltások és a gyógyszerek biztonságossági vizsgálatának időtartama közötti különbséget, és bemutatta a fenti táblázatokat. A bal oldali táblázat a Pfizer egy kiadvány szerinti öt legtöbbet értékesített termékét sorolja fel. A négy gyógyszert hosszú távú placebo-kontrollos vizsgálat alapján engedélyezték, a felsorolt egyetlen oltást, a Prevnar 13-at, nem. A jobb oldali táblázat FDA által engedélyezett oltásokat sorol fel, amelyeket a CDC ajánlása szerint hat hónapos korig kell beadni, háromszor. A mellékhatások nyomon követésének ideje a táblázatok második oszlopaiban látható: a gyógyszereknél ez több év, némely oltásnál csak 3 nap.
Az oltások engedélyezési menetét a többi országban nyilván befolyásolja az, hogy jóváhagyták-e azokat az Egyesült Államokban.
A Magyarországon is forgalmazott Engerix-B hepatitis B elleni oltásnak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósághoz (FDA) lapján található részletes betegtájékoztatójában a 6. Mellékhatások 6.1 Klinikai vizsgálatok tapasztalatai részben az olvasható, hogy „36 klinikai vizsgálatban összesen 13.495 adag ENGERIX-B-t adtak be 5071 egészséges felnőttnek és gyermeknek, akik kezdetben szeronegatívak voltak a hepatitis B markerekre, valamint egészséges újszülötteknek. Minden személyt a beadást követően 4 napig figyeltek meg.”
Az újszülöttek számát nem írja. A magyar betegtájékoztató sokkal rövidebb és hiányzik belőle a fenti információ is.
Az Engerix-B oltásnak az FDA lapján található betegtájékoztatójában a 2.3 Ajánlott dózis és adagolási séma részben az áll, hogy az alapimmunizálás gyermekek (születéstől 10 éves korig) és serdülők (11–19 év) esetében 3 adag 0,5 ml-es oltásból, a 20 éves és idősebb személyek esetében pedig 3 adag 1 ml-es oltásból áll. A magyar betegtájékoztatóban a kisebb adag nem 20 éves korig, hanem betöltött 15 éves élekorig szerepel. Milyen számítás alapján fecskendeznek egy 3,5 kg-os újszülöttbe ugyanannyi szert, mint egy 70 kg-os személybe?