2025,03.12.

A beoltott gyermekeknél háromszor nagyobb valószínűséggel ​diagnosztizálnak legalább egy idegrendszeri fejlődési rendellenességet, mint az oltatlan gyermekeknél, és az autizmus spektrumzavar kockázata összefügg az oltások számával – derül ki egy szakmailag lektorált tanulmányból.

A tanulmány: Mawson A R., Jacob B. Vaccination and Neurodevelopmental Disorders: A Study of Nine-Year-Old Children Enrolled in Medicaid („Oltások és idegrendszeri fejlődési rendellenességek: ​A Medicaidbe felvett kilencéves gyermekek vizsgálata", CC BY 4.0). 

Összefoglaló

Háttér: Az iskolába járáshoz szükséges oltások száma az 1950-es évek óta közel háromszorosára nőtt, és jelenleg 17 fertőző betegség ellen oltanak. A kibővített oltási rendnek a gyermekek általános egészségi állapotára gyakorolt hatása azonban továbbra is kérdéses. Oltott és oltatlan gyermekeket összehasonlító előzetes tanulmányok arról számoltak be, hogy az oltottaknál lényegesen nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak bakteriális fertőzéseket, allergiát és idegrendszeri fejlődési rendellenességeket (NDD-k), mint az oltatlanoknál. E vizsgálat célja az volt, hogy meghatározzuk a Medicaid-programba beiratkozott 9 éves gyermekek körében az oltás és az NDD-k közötti összefüggést. A konkrét cél a következő feltételezések tesztelése volt: 1) az oltás összefügg az autizmus spektrumzavarral (ASD) és más NDD-kkel; 2) a koraszülöttség oltással párosulva növeli az NDD-k esélyét a csak koraszülöttséghez képest, oltások nélkül; és 3) az oltások növekvő száma összefügg az ASD megnövekedett kockázatával.

Módszerek: A vizsgált populációba a Florida állambeli Medicaid programban születésüktől kilencéves korukig folyamatosan részt vevő gyermekek tartoztak. [...]

Eredmények: A 47.155 kilencéves gyermek adatainak elemzése azt mutatta, hogy: ​1) az oltás jelentősen megnövelte az összes mért NDD esályeit; 2) a koraszülöttként született és beoltott gyermekek 39,9%-ánál diagnosztizáltak legalább egy NDD-t, szemben a koraszülöttként született és oltatlan gyermekek 15,7%-ával (OR 3,58, 95% CI: 2,80, 4,57); és 3) az ASD relatív kockázata az oltások beadását is magában foglaló orvosi vizitek számának függvényében nőtt. Az egyetlen oltási viziten részt vevő gyermekeknél 1,7-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, mint az oltatlanoknál (95% CI: 1,21, 2,35), míg a 11 vagy több viziten részt vevőknél 4,4-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, mint azoknál, akik nem vettek részt oltási viziten (95% CI: 2,85, 6,84).

Következtetések: Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a jelenlegi oltási rend hozzájárulhat az NDD többféle formájához; hogy a koraszülöttséggel párosuló beoltottság erősen összefügg az NDD-k megnövekedett esélyével a csak koraszülöttséghez képest; és az oltásokat is magában foglaló vizitek növekvő száma az ASD fokozott kockázatával járt együtt.

Az elmúlt évtizedekben az oltások számának növekedésével az idegrendszeri fejlődési zavarok (NDD) gyakorisága is drámaian megnőtt: 2009 és 2017 között minden hatodik amerikai gyermeknél diagnosztizáltak valamilyen fejlődési rendellenességet, 2018-ban 17,8%-uknál diagnosztizáltak NDD-t. Egy kétmillió gyermeket átfogó tanulmány szerint nyolcéves korra közel 24%-uknál diagnosztizáltak egy vagy több NDD-t, leggyakrabban figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD), a fiúknál kétszer gyakrabban, mint a lányoknál. Jelenleg minden 36 amerikai gyermekből 1 autizmus spektrumzavaral küzd.

Idegrendszeri fejlődési rendellenességek: autizmus spektrum zavar (ASD), gyermekkori hiperkinetikus szindróma, epilepszia vagy görcsrohamok, tanulási zavar, ​enkefalopátia és tikkelés.

A jelenlegi vizsgálatban részt vevő 47.155 gyermek közül 42.032-en kaptak egy vagy több oltást 9 éves korukig. 5.123 gyermek esetében nem volt olyan kód a nyilvántartásban, amely oltást tartalmazó orvosi vizitet jelzett volna. 5.009 gyermek született koraszülöttként.

Az idegrendszeri fejlődési rendellenességek (NDD) megoszlását az összes gyermek (All Children), valamint az időre született gyermekek (Full-Term Children) és a koraszülött gyermekek (Preterm Children) között a következő táblázat mutatja:

ASD (Autizmus spektrum zavar), Hyperkinetic Syndrome (Hiperkinetikus szindróma), Epilepsy or Seizures (Epilepszia vagy görcsrohamok), Learning Disorders (Tanulási zavarok), Encephalopathy (Enkefalopátia, az agy károsodása), Tic Disorders (Tikkelés)

A beoltott gyermekeknél sokkal gyakoribbak voltak az idegrendszeri fejlődési rendellenességek, mint az oltatlan gyermekeknél. A rendellenességek aránya az oltási állapot szerint az alábbi ábrán látható (Vaccinated = Oltott, Unvaccinated = Oltatlan):

ASD (Autizmus spektrum zavar), Hyperkinetic syndrome (Hiperkinetikus szindróma), Epilepsy or seizures (Epilepszia vagy görcsrohamok), Learning disorders (Tanulási zavarok), Encephalopathy (Enkefalopátia, az agy károsodása), Tic disorders (Tikkelés)​, At least one of the listed NDDs (A felsorolt NDD-k közül legalább egy)

A beoltott gyermekek körében több mind háromszor gyakrabban fordult elő legyalább egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, és majdnem hétszer több tanulási zavart diagnosztizáltak náluk.

Az 5.009 koraszülött gyermek közül 4.492 oltott volt, 517 oltatlan. A koraszülöttként született és beoltott gyermekeknél egy kivételével (tikkelés) valamennyi NDD sokkal gyakoribb volt, mint a koraszülöttként született és oltatlan gyermekeknél. Tikkelést egyetlen oltatlan, koraszülöttként született gyermeknél sem diagnosztizáltak, ez nem szerepel a grafikonon. 

A koraszülöttként született és beoltott gyermekeknél több mint háromszor több idegrendszeri fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, mint a koraszülöttként született, de oltatlan gyermekeknél. A rendellenességek aránya az oltási állapot szerint a koraszülöttként született gyermekek körében (Vaccinated = Oltott, Unvaccinated = Oltatlan):

ASD (Autizmus spektrum zavar), Hyperkinetic syndrome (Hiperkinetikus szindróma), Epilepsy or seizures (Epilepszia vagy görcsrohamok), Learning disorders (Tanulási zavarok), Encephalopathy (Enkefalopátia, az agy károsodása), At least one of the listed NDDs (A felsorolt NDD-k közül legalább egy)

A tanulmány 9. táblázatában megnézhető, hogy az epilepsziától/rohamoktól eltekintve, a koraszülöttként született és oltatlan gyermekeknél és az időre született és oltatlan gyermekeknél fellépő rendellenességek közötti különbségek csekélyek voltak.

41.033 gyermeket oltottak be 5 éves koráig egy vagy több oltással. 6.040 és 6.057 közötti 5 éves gyermeket minősítettek oltatlannak. A következő ábra az oltási vizitek száma és az ASD diagnózisa közötti összefüggést mutatja be.

Az autizmus spektrum zavar (ASD) diagnózisának és az oltásokat tartalmazó vizitek növekvő számának relatív kockázatai. Balról jobbra: oltatlan gyerekek, egy oltási vizit, 4 oltási vizit, 5 vagy több vizit és 11 vagy több vizit

Azoknál a gyermekeknél, akik csak egy oltást ​tartalmazó orvosi viziten vettek részt, 1,7-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, mint az oltatlan gyermekeknél. Azoknál, akik 1-4 oltási viziten vettek részt, 1,9-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, azoknál, akik 5 vagy több oltási viziten vettek részt, 2,7-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, és azoknál, akik 11 vagy több oltási látogatáson vettek részt, 4,4-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ASD-t, mint az oltatlan gyermekeknél. Az oltási vizitek növekvő száma az ASD diagnózis valószínűségének jelentős növekedésével járt együtt.